- március 9-10-én a Somogyi-könyvtár láthatta vendégül Szegeden és Csongrád megyében az ország megyei könyvtárainak igazgatóit és KSZR munkatársait.
Az alábbiakban egy kissé hosszúra nyúlt beszámoló olvasható, amiért előre is elnézést kérek.
A 2014-ben az EMMI és az IKSZ által életre keltett KSZR műhelynapok rendezvénysorozat szegedi állomásán közel 80 kollegának mutatkozhattunk be, és mutathattuk be nekik munkánkat, eredményeinket.
A szervező feladata mindig sokrétű. Célunk volt, hogy minden hozzánk érkező ne csak hasznosnak lássa a műhelynapokat, de jól is érezze magát minden tekintetben.
Bízunk benne, hogy így is volt, és mindenki pozitív élményekkel tért haza, és volt amit magával tudott vinni mindennapi munkájához.
A Somogyi-könyvtár szerencsés helyzetben volt. Az épület szomszédságában (szó szerint a valamikori udvarán) álló Art Hotel adott helyszínt a konferencia első napjának.
A regisztráció és az ebéd után délután egy órától kezdődött a tulajdonképpeni szakmai konferencia.
A vendéglátó város nevében dr. Kozma József a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Rövid köszöntőjében bemutatta, Szeged Megyei Jogú Város kulturális koncepcióját, a fenntartó viszonyát a Somogyi-könyvtárral.
Igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna köszöntő felvezetőjében nagy vonalakban felvázolta a Somogyi-könyvtár útját a korunk könyvtári útvesztőjében. A könyvtár lépéseit a minőségbiztosítás útján, céljait, céljainkat.
A helyi történések után egy nagyobb rátekintést kaptunk a hazai könyvtárügyre. Az aktuális kérdésekről, a könyvtárpolitika jelenlegi álláspontjáról dr Sepseyné dr. Vígh Annamária, az EMMI főosztályvezetője beszélt az egybegyűlteknek. Előadását néha halk moraj kísérte, de mindannyiunk számára hasznos információk hangzottak el. Főosztályvezető asszony kiemelte, hogy a jelenlegi változó politikai háttérben zajlanak az események, de valós eredményekről, pontos útmutatásokról valószínűleg a következő alkalmakkor tud beszámolni.
A jelenlévők nagy része már több alkalommal hallhatták a minisztérium képviselőjét, szinte minden nap találkozik az elhangzottakkal, a felsorolt munkákkal, feladatokkal munkája során.
Következő előadónk dr. Ficzkó Zsuzsanna „kívülről” érkezett. De hogy került a csizma az asztalra, egy coach, egy szervezet- és működésfejlesztési szakértő a könyvtárosok közé? Zsuzsát már több könyvtáros is ismerheti. Jelenleg ő egyengeti, segíti a Somogyi-könyvtár lépéseit a minőségbiztosítás útján. Külső szakértőként támogatja a könyvtárat, hogy mindenben megfeleljen a minőségi könyvtári cím elvárásainak.
Mint külső szemlélő kissé másképp látja a könyvtári világot. Előadásában kiemelte, hogy bár egy célért dolgozunk, de nem mindig azonos úton. Mint szervezetfejlesztési szakembernek, neki is meg kellett küzdeni a fogalmak tisztázásával, valamint azzal a kérdéssel, hogy a közszolgálatba milyen módon ültethetők át a minőségbiztosítás alapfogalmai. Miképp tud megfelelni az elvárásoknak egy közintézmény? Előadásában igyekezett ezekre a kérdésekre választ találni önmaga és a hallgatóság számára. Bízom benne, hogy ez sikerült, és a jelenlévők is megértették, hogy miért gondoljuk többen úgy, hogy szerencsés egy külső, (értsd nem könyvtáros) szakértő segítségét kérni.
Minden rosszban van valami jó…Ritkán adódik olyan lehetősége a szervezőknek, hogy könnyedén tarthassák az időbeosztást, mindezt úgy, hogy nem kell őrmester módjára vezényelni az előadókat. Most nekünk ez megadatott. Sajnos egy betegség miatt dr. Kenyéri Katalin nem tudott eljönni, így viszont szinte csúszás nélkül jöhetett a jól megérdemelt kávé (és pogácsa) szünet.
A rövid pihenés után Vidra Szabó Ferenc, a Könyvtári Intézet nyugalmazott munkatársa, a KKÉK egyik összeállítója védte a mundér becsületét. Előadónk igyekezett a könyvtári minőségbiztosítás alapdokumentumát megvédeni. Közben bemutatta a könyvet, a főbb szerkezeti elemeit, hasznosságát a könyvtári minőségbiztosítás területén.
Krónikásként nem hallgathatom el, hogy a következő előadó én voltam. Az előadásban két fő irányvonalat követtem. Részben igyekeztem röviden bemutatni a könyvtárosok szkepticizmusát a minőségbiztosítás tekintetében, másrészt azt az áldozatos munkát, amit ennek ellenére végzünk. Illetve ennek a munkának a nehézségeit, buktatóit igyekeztem felvázolni. A visszacsatolások alapján hasonló problémákkal küzdenek a kollegák a többi megyében is. Fontos munkánk segíteni a városi és települési könyvtárak minőségügyi lépéseit, azonban ez a munka több nehézségbe is ütközik, azonban igyekszünk a lehető legjobban végezni.
A szakmai nap zárásaként Tőzsér Istvánné, az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár igazgatója kevesebb kétellyel vázolta fel a Heves megyei kollégák mindennapi áldozatos munkáját. Láthattuk, hogy miként válhatott az általa vezetett könyvtár minősített könyvtárrá.
Az este hátralévő része könnyedebben telt. Részben az könyvtárvezetők az IKSZ Megyei tagozatának ülésével, valamint a többi résztvevő egy rövid városi sétával és a Somogyi-könyvtár Emlékkönyvtárának megtekintésével tölthette el az időt a vacsoráig.
Az ízletes vacsora utáni szabadprogramról szóló tudósítás nem tekinthető a beszámoló részének.
A másnapi kistérségi nap megszervezésénél fontos szempontunk volt, minél kevesebb időt töltsünk el az utazással, mégis egy olyan könyvtárat tudjunk megmutatni, ahol munkánk eredménye látványosan megfigyelhető.
Vendégeinkkel először Nagylakra látogattunk, ahol az önkormányzat által felújított volt iskola épületében a mi munkánk által szépülhetett meg a könyvtár.
A felújított könyvtár megtekintése mellett Gyarmati András polgármester úr bemutatta a falut, a falu történetét, az elmúlt évek fejlesztéseit, valamint átadtuk a megszépült könyvtárnak a Csongrád megyei mesefotelt is.
Második pontként az algyői könyvtárat tekintettük meg, ahol az ízletes fogadtatás, valamint a protokoll köszöntőszavak után két szekcióban folytattunk a munkát.
Az idelátogatók egy része dr. Prokai Margit moderálása mellett a kiskönyvtárak újjászületéséről cserét eszmét, a csapat másik része Péterfi Rita vezetésével az olvasóvá válás, olvasóvá nevelés folyamatáról beszélgetett. E második beszélgetés eredeti terveinknek megfelelően némi vitával volt fűszerezve. Szerettük volna, ha még több lehetőség és idő van az eszmecserére, de így is sikeresnek találtuk az „asztali beszélgetéseket”. Mivel földrajzilag is elkülönítettük a két csoportot, így a másik szekció munkájáról nem tudok beszámolni, de a beszélgetések alapján ott is felpezsdült a hangulat, így talán ott is sikerült elérni eredeti célunkat, hogy valóban hasznos és előrevivő beszélgetéseket generáljunk.
Rita bemutatta egyik projektjüknek a kísérő videóját, mely elérhető immár az interneten is:
Sajnos az idő szorított bennünket, így mind a két szekciót be kellett fejeznünk még a megnyugtató lezárás előtt.
A nap hátralévő részében már csak a közös ebéd, a baráti eszmecsere a fehér asztalnál várt az itt lévőkre.
Szervezőként összességében sikeresnek ítéltük meg a két napot. Bízunk benne, hogy a résztvevők is pozitív tapasztalatokkal tértek haza, és vittek magukkal hasznosítható tudást. Valamint azt is remélem, hogy jól érezték magukat, és örömmel gondolnak vissza erre a két napra.
Végezetül, ha valaki még bírja türelemmel és idővel álljon itt (jó)néhány kép a két napról.
